Szuper Szerda

Örömmel tudatom, hogy a mai nap megkaptam az első adag kemót. Minden rendben volt. Kicsit féltem, de végülis semmit sem éreztem. Lecsöpögött szépen egy óra alatt. Kaptam plusz gyógyszereket is, rosszullét ellenit, amit ma, holnap és holnapután is szedni kell. Talán annyit érzek, hogy olyan nehezebb a fejem, meg a pupilláim kicsit tágabbak.. (Kicsit furcsán érzem magam, azt hiszem ez a helyes kifejezés) 9:30-tól kb. 1:30-ig voltunk ott, hogy tutira minden rendben legyen. Kaptam ebédet is. Ágyban voltam, nem székben, azt mondták, csak a biztonság kedvéért.
Délután itthon vagyunk már mind, Szabolcs dolgozik, Áron olvasott, aztán most legózik. Jövő hét szerdán veszik le a kezéről a gipszet.
Kérdeztem, de nem javasolják a vasalást, pedig már nagy a halom ami vasalásra vár.. Nem a kemó miatt, hanem a port műtét miatt, legalább egy hétig ne erőltessem a jobb kezem, mert amúgy is szarul fog kinézni, ha leveszik a kötést ( mármint véraláfutás és társai), szóval ne rontsam a helyzetet, meg nehogy a varrat felszakadjon, meg ilyesmik. Pihi. A gyógyszer mellékhatása lehet, hogy nem tudok majd aludni éjjel.. Majd olvasok. Vagy tévézek. Olyan dolgok történnek velem, ami ezelőtt még sohasem. Soha se tudtam tévét nézni fekvő helyzetben. Na most tudok. Soha se aludtam el tévénézés közben. Na ez már szinte rituálé minden este. Hát igy is lehet változni.
És még valami. Egy idézetet hallottam múltkor:  "Az nem bátorság, ha nem félsz előtte."