Magyar ovi, Otthon kiállítás

Szombaton a szokásos magyar oviba mentünk. Áronom nagyon jól érzi magát ott, énekelnek, verselgetnek, esznek-isznak, játszanak. Én pedig önkéntes adminisztrátor munkát vállaltam be ugyanitt. A szombat délután gyorsan eltelt, sétáltunk egyet a környéken, aztán egyszer csak este lett. Vasárnap Londonba autóztunk az Otthon kiállításra. Szerencsére ingyen jegyünk volt, így csak az utazás került pénzbe, meg a parkolás. Szokás szerint kicsit mindig többet várunk ezektől a kiállításoktól, de a nap végén azért nem panaszkodhatunk. Vettem egy barikás szappant kb. az első 10 percben.

 
Közben prospektusokat gyűjtöttünk padlófűtésről és napelemekről. Itt-ott volt gyerekeknek is ajándékcsomag, kaptunk egy kis csomag lego-t ajándékba, meg egy másik ajándékcsomagot, amiben álarc, színező, meg zsírkréta volt. Több helyen volt cukorka, nyalóka stb. Egy helyütt egy bizzy bitz nevű játékot találtunk, ami nagyjából (nagyon nagyjából hasonlítva) olyan, mint a lego, de más. Áron egyből leparkolt és elkezdett játszani. Nehéz megmagyarázni mi is volt az, mindenféle alakzatok és színek, és össze lehet passzítani őket. Továbbmenni is csak úgy tudtunk, hogy megígértük,  visszajövünk. Vissza is mentünk persze, és vásároltunk is.

Ez is egy olyan termék, ami a "Sárkány Barlangja" című műsorban is szerepelt. Ez egy olyan dolog, amikor is 5 kőgazdag emberke csücsül és meghallgatja, hogy mi a mondanivalód, be is mutathatod a termékedet, és kérhetsz tőlük pénzt. Vagy már meglévő üzleted továbbfejlesztésére, vagy egy teljesen új ötlet/termék megvalósítására. Természetesen mind az öten nagyon jó üzletemberek, és haszon fejében adnak csak pénzt. Ilyen például a trunki is (a gurulós-ráülős kisbőrönd, amit lehet pórázon húzni, s a gyermek meglovagolva lábbal is hajthatja), ami azóta nagyon elterjedt. Szóval általában nagyon jól meglátják, hogy mi az amire igény lehet. Ez a termék is ilyen. Nem tudom, hogy kaptak-e támogatást, vagy csak részt vettek a műsorban, de sokszor már a részvétel is sokat számít, hisz aki nézi a műsort, és épp van fölös befektetendő pénze az is megkeresheti őket, vagy épp "csak" nagyon jó tanácsokat kapnak. Nos ilyen játékot vettünk mi. Áron azóta csak ezzel játszik, s már tervben van a következő doboz megvétele is, hiszen van amit a 250 db-ból nem lehet megépíteni.

Szeptemberi hétvége

Szombat. Nagy tervek, jóval kissebb megvalósulási arányok. Szürkeség. Csöndes pakolgatás, főzögetés, udavartakarítás. Ez lett. Délelőtt lementünk a városba. Mióta visszajöttem Magyarországról a nyaralásról, még nem voltam lent a városban. Szabolcs csinálja a nagybevásárlást, én útálok vásárolni. Legfeljebb interneten megrendelem, mint most is, mert volt egy 15 fontos kupon, ha interneten rendeljük meg a nagybevásárlást. Letudva. Amúgy meg a közeli kisboltba jártam tejért és kenyérért, Áronnal oviba-oviból, hétvégén meg kirándultunk, vagy tévéztünk. Szóval, hosszú előszó után, szombat délelőtt lementünk a városba. Jöttünk mentünk, végülis inkább a sétáló utca közepén levő játszótéren álltunk, és felváltva figyeltünk Áronra. Egyszer Szabolcs ment el az egyik boltba, aztán én a másikba. Végül hazaértünk, és a gyerekek olyan örömmel játszottak! Hihetetlen volt. Én csak ültem és gyönyörködtem bennük!

Áronomnak egy magazint vettem, benne néhány kis műanyag járművel. Szabolcs pedig egy érmegyűjtő albumot kapott. Ez utóbbit már több éve tervezem, de mindig drágának találtam, és aztán évek alatt rájöttem, hogy igenis akarjuk ezt, tehát megvettem. Nem vagyunk profik, de gyűjtögetjük a szép/különleges pénzeket. Sokszor kapunk visszajáróként idegen pénzt. Szeretünk emlék érmét nyomtatni a nyaralás során. A lényeg, hogy sikerült örömet szereznem! Ahogy hazaértünk mindketten leültek és foglalatoskodtak!
Vasárnap. Furcsa meleg idő. Ebédre krumplis tésztát csináltam update tésztával, nagyon finom lett. Délután pedig Áron ovistársának a szülinapjára voltunk hivatalosak. Bizony elkezdődött a partizás. Mivel nagy hirtelen elfogadtam a meghívást, innen már nem lesz megállás, mindenkiét el kell fogadni, és nekünk is kell party-t tartani. Kicsit furcsának és korainak tartom ezt a partizást, de mit lehet tenni. Szokás. Sodródunk az árral. 2-4-ig tartó buli.

Először egy szorakoztató emberke szórakoztatja őket egy órán át, aztán evés, torta, közben a szülőknek kávé és pizza egy különteremben. Majd utána még egy kis zenélés, táncolás, ugra-bugra, és kifele menet kis ajándék minden gyermeknek. És persze mi is vittünk ajándékot, ahogy mindenki más is, kb. 20-30 gyermek volt, odaadtuk a kisfiúnak, onnak egy kisasztalra került, s majd otthon megnézegetik. Nos erre kell számítanunk. Már jövő hétvégére is van egy meghívás egy ovistárstól. Egyenlőre név alapján nem tudjuk, hogy fiú-e vagy lány, de majd figyelek a héten, hátha meghallom ki is ő. Juvay - ejtsd Dzsuvajé, mivel hallani már hallottam.
A buli egy közösségi házban volt. Szinte minden városrésznek van egy ilyen közösségi háza, ahol mindenféle rendezvényeket szerveznek, beleértve a szülinapi bulikat is. Azt hiszem nem olcsó egy ilyen buli. Sőt.
No mindegy. Viszont egy gyönyörű parkban volt. Még nem jártunk arra, de most már ismerjük, így ezt is belevehetjük a kirándulásainkba. Hatalmas zöld park, és benne hatalmas elkerített játszótér. Füves. Ami nagyon jó, csak hát én tűsarkúban voltam, így leginkább egy padon ültem csak, vagy lábujjhegyen parádéztam. Ilyen volt a hétvégénk!