Emlékszem..

Emlékszem milyen is volt, amikor terhes voltam, aztán a szülés, majd a babázás. Sógornőmmel közel egyidőben éltük át ezeket, s naponta beszéltünk. Újra meg újra, hogy hol fáj a derekunk, hogy nehéz levegőt venni, milyen volt a szülés, aztán épp mennyit eszik a baba, vagy épp nem eszik, s milyen a bőre, hogyan szeret aludni... Minden nap beszéltünk, hiszen nagy esemény volt a mindennapjainkban.
Nos, megint jelentős esemény történik velem, de nincs kivel megbeszélnem. És ha mondom is, nem értik meg, hisz velük nem történik ugyanez. (Most nem a Sógornőmre gondolok, csak úgy általánosságban az emberekre.) De ez nem is baj, csak hozzá kellett szoknom.
Szombat reggel kiütés lett a számon. A pajzsmirigy túltengésre való gyógyszer papírján ott van, ha kiütés van a szájon, akkor a gyógyszert abbahagyni és azonnal orvoshoz fordulni. Szombat volt. Felhívtam az erre a célra kitalált szervezetet, mondták, hogy majd szakember visszahív három órán belül. Három óra múlva újra felhívtam, és közölték, hogy nagyon zsúfolt napjuk van, és nyugodjak meg, hamarosan visszahív valaki. Máig sem hívott.. Próbáltam a netről információt gyűjteni, de valahogy csak azt találtam, hogy igen, nekem is volt ilyen, én is orvoshoz mentem..
Hétfő reggel a doktornő, aki velem foglalkozik nem dolgozott, egy másik doktornő felhívott, és mondta, hogy jobb lenne a saját orvosommal beszélnem, és kedd délutánra beírt egy időpontot hozzá. Közben ugye szülinap Jucusékkal, vonatozás oda-vissza. Már mondogattam, hogy nem tudom, csak a tudatom játszik-e velem, de szombat óta, hogy nem szedem a gyógyszert, mintha megint rosszabb lenne, fáradtabb vagyok és minden tünet ami csak van, gyötör.
Kedd. Orvos. Csak rámpillant és mondja, igen-igen, abba kellett hagyni, nem jól reagál a szervezetem. Megkérdeztem, hogy lehetséges-e, hogy érzem már, hogy nem szedem a gyógyszert. És hogy hiszen ez csak egyetlen egy kiütés, én elvagyok vele... A doktornő azt mondta, úgy képzeljem el ezt a gyógyszert, hogy olyan erős, mint a kemoterápia. Amikor hat a gyógyszer, akkor nagyon jó. Ha viszont valami vírus környékez meg, akkor sokkal könnyebben elkapom, mivel legyengíti a szervezet ellenállóképességét. Az enyém meg amúgy is gyenge volt az utóbbi másfél évben.
Ami még ijesztő volt, amíg szedtem a gyógyszert, elkezdett hullani a hajam. Mindig is hullott, meg van is miből, de amikor napjában kétszer kifésültem, és amíg fésültem, addig újabb és újabb hajszálak jöttek ki. Nem volt olyan pont, hogy csak fésülöm és már nem hullik ki több. Így inkább abbahagytam. Féltem, hogy nem lesz vége..
Nagyon sajnálom. Most nem szedek semmit. A tünetek visszajöttek. Volt két szép hetem. Nagyon szép.
Most újra csak nem alszom éjszakánként, s ha alszom sokszor felébredek. Fáradt vagyok, csak leülnék és aludnék (bárcsak!), ok nélkül ideges leszek, vagy épp sírva fakadok.. November végére kaptam időpontot egy specialistához. Addig marad ez. A vérvételeket már le se írom. Ma is voltam, de majdnem minden héten megyek egyszer. Ez a legkevesebb.

Ülünk a vonaton

Hétfő délelőtt vonatra ültünk, hogy Jucusékkal együtt is megünnepeljük Kisfiam szülinapját.

Egy olyan éttermet választottam, aminek nagy játszórésze is van, hogy ez is az ünnep része lehessen, a játszás.

Jucus szerezte be a szülinapi tortát is. Nagyon szép volt, és finom is.

Volt játszás, vacsora, szülinapi torta és ajándék. Örülök, hogy időt szakítottunk erre. Kedd délelőtt megcsodáltunk egy őszi avarba borított templomot, temetőt, s hamarosan már újra vonatoztunk, hazafelé.

 

Szülinap

Kisfiam szülinapját egy ismerős családdal együtt ünnepeltük, így szoktuk. A lányok elénekelték Áronnak a boldog szülinapot, amitől ő teljesen zavarba jött, így nekem kellett elkezdeni kinyitni a tőlük kapott ajándékot. Nagyon örült az ajándékoknak, két autót kapott, egy kukásautót (akinek nincs gyermeke el se tudja képzelni milyen nagy öröm a kukásautó, az életben is!) és egy beton szállító autót. Már bevált szokássá vált, hogy részletekben adjuk oda az ajándékait. Most is annyira belemerült a játékba, hogy kicsit vártunk a következővel. A Szentgyörgyi Papától és Mamától egy kiskonyhát kapott. Annak is nagyon örült, a lányok segítettek összeszerelni és kezdődhetett a főzőcske.

Miután Krisztáék elmentek a lányokkal, akkor adtuk oda a mi ajándékunkat, egy helikoptert. Ez egy olyan ajándék, amit többször említett is, hogy ezt kéri szülinapjára. Azért meglepetés volt, a szülinapi forgatagban nem hiszem, hogy emlékezett rá, hogy kérte ezt, és nagyon tetszett neki. Apája kiszedte a csomagolásból és indulhatott a játék.

Vacsorára pizzát rendeltünk és szülinapos Kisfiam este 9-kor ment aludni..
És alszik a helikopter meg a berregés, a kiskonyhában a lábas, a kanál, és aluszik a kukásautó is, aludj el szépen Áronkám!

Ida Mama tanította az alábbi mondókát, amit mindig elmondunk mi is, ha látjuk a kukásokat:
"Megjöttek a kukások,
Narancssárga ruhások.
Elviszik a szemetet,
Tisztítják a terepet."

Kórházi kezelés

Ma délelőtt kórházban voltam, megvizsgáltak. A vizsgálat nem volt fájdalmas, inkább csak kellemetlen. A jó hír,  hogy minden rendben.

A doki jó fej volt, mert kérdezvén, hogy akkor mégiscsak mi a baj, őszintén megmondta, hogy nem tudja. Ilyenkor általában olyasmit mondanak, írnak, hogy rosszul működik valami. Ami tünet, nem kiváltó ok. Három hónap múlva kell visszamenni ellenőrzésre. Mivel szervileg jól vagyok, remélhetőleg a gyógyszerek addig megteszik a hatásukat (szóval hormonális).

Ma még pihennem kell, holnap már a szokásos módon tölthetem a napom..

Három éves a Kisfiam!

Ma van a Kisfiam szülinapja. Sütöttem egy bögrés joghurtos sütit, amit bevittem az oviba. Ott elénekelték a happy birthday-t neki. Nagyon boldog volt. Szombaton is ünnepelünk egyet az itteni magyar ismerősökkel, hétfő este meg a Jucusékkal.

Visszanézve

Igazán rémisztő visszanézni az írásaimat, így, a diagnózisom tudatában. Minden le van írva. Csak hát nem tudtam mi, miért van, kerestem okot, indokot..
Nagyon várom már, hogy jobban legyek. Végre valami változás!
A változásról. Kisfiamat átvittük egy másik Óvodába. St Nicholas Nursery. Kisfiam úgy mondja: Szent Mikorás.. Most szerda, csütörtök és péntek délelőtt jár.

Nagy nagy udvara van az ovinak, és szépen foglalkoznak a gyerekekkel. Most úgy tűnik, jót választottunk!
Hétfőnként még mindig úszni járunk, a kedd meg változó: vagy torna, vagy könyvtár, vagy épp csak otthoni szabadprogram..
Ugyancsak változás, hogy elkezdett egyre inkább érdeklődni a mesék iránt, mármint a tv-ben. Most már többször kell nemet mondani. A magatartása is változóban van. Leginkább ellentmondani szeret, bármit ami "nem", és "csakazértse", és akkor se úgy, és legvégül: "de egy kicsit azért...".
És talán háromévesen végre elkezd angolul is beszélni. Itt az oviban úgy látom, jobban hozzá illő társaság van, szívesebben tanul tőlük. Sokat okosodik! Dédit fel kellett hívni telefonon, hogy mondja el az ÁBéCéDé-t, mert én sajnos nem tudtam.
Íme:
Á Bé Cé Dé, Bukfencédé,
Jó bort ittál a pincénél,
Hazamentél, babot ettél,
Az ágy alá hömbölödtél.

És utána jön a kisfiam szokásos kérdése: Miért?

Diagnózis

Több, mint másfél év után végre vannak eredményeim. Nem jók, de sok mindent megmagyaráznak, és javíthatók..
Kóros vashiány. A Doktornő azt javasolta, hogy legalább egy éven át pótoljam a vasat. Napi kettő tabletta.
A vashiány tünetei: sápadtság, levertség, fáradékonyság, szétszórtság, kedvtelenség, feledékenység, koncentrációkészség romlása, ingerültség, köröm töredezése, hajhullás, szapora szívverés.
Pajzsmirigy túlműködése. Erre napi három tablettát kell szednem. Ha megbetegszem, pl. torokfájás, nátha, stb. figyelni kell, nehogy tovább tartson az átlagosnál, mert a tabletta lecsökkenti a szevezet védekezőképességét.
A pajzsmirigy túlműködésének tünetei: nyugtalan alvás, hangulatingadozás, ingerlékenység, hajhullás, fáradékonyság, szapora szívverés, nehézlégzés, meddőség, izzadékonyság, hízás, gyakori hasmenés.
Cukorbetegség. Az értékem kétszeri vérvételen is 7-es, ami a határérték, ezért egy terheléses cukorszint vizsgálatra is el kell mennem.
A cukorbetegség tünetei: az immunrendszer legyengülése, hányinger, kimerültség, szomjúság, gyakori vizeletürítés, fokozott éhségérzet, légzésnehézség.
Nos, ha megkérdeznéd, hogy vagyok, hát így vagyok..

“Időnként elmegyek az orvoshoz, és megvizsgáltatom vele magam, mert az orvos is élni akar. Aztán elmegyek a gyógyszertárba, és kiváltom az orvosságot, mert a patikus is élni akar. Aztán a gyógyszert a csatornába öntöm – mert én is élni akarok!” (Mark Twain)