Glasgow

Szinte az egész vasárnapot Glasgow-ban töltöttük. Nagyon tetszett, nagyon sok látnivaló volt. Nagyon jó hangulata volt az egész napnak, és persze az időjárás is kedvezett. Az egyetlen rossz dolog, hogy Kisfiam a városnéző buszról való leszálláskor tényleg a szállást választotta a lépés helyett és diónyi bucka nőtt a fejecskéjén. Nagyon sírt. Este még fájdalomcsillapítót is adtunk neki, és még napok múlva is panaszkodott, hogy fáj a feje. No, de katonadolog, ahogy mondani szokás.
A városnéző busszal jártuk be Glasgow-t. Fel és leszálltunk, ahol épp megtetszett valami.
Az első megállónk a Necropolis volt, a halottak városa. A város peremén van, egy dombon, ahonnan az egész városra rálátni. Fénykép sem igazán adja vissza az élményt. Hatalmas. 50.000 az itt eltemetettek száma, bár nem mindenkinek van sírköve, és akinek van, azon sincs mindegyiken név. Kb. 3500 síremlék van.  Persze ezt se jártuk be az egészet. (Glasgow-ról ezt írták: "nem törődik az élőkkel, de gondoskodik a holtakról")

Az utolsó megállónk az egyetemi városrész közelében lévő botanikus kert volt. A télikerteket, melegházakat meg sem tudtuk nézni, hisz kívül is olyan meleg volt, hogy csak csuda. S a parkokban mindenütt tömeg. Igazi D-vitamin gyűjtő hely.