És igen, így is érzem ma magam. Kedden kecmereg. Ma egész délután sírogattam. Még drága kisfiam is mondta, hogy: hagyd abba Anya! Már nem sírsz, ugye? És ekkor döntöttem el, hogy írni fogok. Hogy kiírjam magamból mindazt, ami megríkat. Régebben írtam naplót, de mostanában nem megy. Nagy ritkán előveszem, meglátom milyen rég is írtam bele, lelkiismeretfurdalásom lesz, írok pár sort, s ezt a pár sort látom meg legközelebb, hetek múlva...
Tehát ez itt a keddi kecmergős kezdet. Szép keddet mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése