December elején kezdtem el írni ezt a bejegyzést, hogy milyen jó is korán fát állítani, mert a sötétség, meg a tél, meg - na itt jönne, hogy a hó, de helyette - az eső, ami esik. Sokat. Az utóbbi hat hétben alig volt pár nap szünet. Nem voltam sétálni sem. Hogy aztán ez lenne-e az oka vagy sem, de a vérnyomásom magas lett. Elkezdett fájni a fejem. Sokat. És eszembe se jutott megmérni a vérnyomásomat majd egy hónapig. Na hát most mérem, hogy írjam, hogy majd megmutassam a dokinak, aki majd felírja a gyógyszert, s aztán remélem majd nem fáj a fejem. Amiről jut eszembe a hajam, ami már van a fejemen és a sapka, ami már egyre kevesebbet van a fejemen, és az is lehet, hogy hamarosan olyan fotót is teszek fel, de most még nem. Voltam fodrásznál, aki kicsit igazított rajta. Oké, tényleg nem látszik sok belőle, de majd legközelebb..
A lényeg, hogy jártomban-keltemben már kendőzetlenül is mutatkozom, ha épp úgy tartja kedvem. Bár nem is kedv kérdése. Inkább a hőhullámok irányítják a sapka lerántást.
December 24-én lesz az idei év utolsó kezelése. Herceptin és Perjeta nevű célzott terápiát kapom. Januárban megint lesz CT és ultrahangos vizsgálat, aminek eredménye is lesz, s persze addig izgulás van, hogy milyen lesz az az eredmény. Jobb? Rosszabb? Ugyanolyan? Eddig elkerültek a megfázásos, influenzás betegségek. Ha volt is egy kis köhögés, nátha, hamar elmúlt. C vitamint szedek. Meg ABC-t iszok, nem minden nap, pedig jó lenne minden nap inni. A mint alma, B mint cékla és C mint répa (persze angol rövidítés), összeturmixolva. Anyu főz. Meg süt is. Van új sütőnk és sokkal jobb, mint a régi. A karácsony is közeledik.
"Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt."
Weöres Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése