Kemó kettő

Igaza van a Szabolcsnak, elmúlt és már nem is tudom visszaidézni milyen is volt. Az első kemó eléggé megviselt. Az orvosom látva, hogy miként reagált a szervezetem, úgy döntött, hogy egy másik, nagyon hasonló anyagot fogok kapni, de ezt most hetente. Remélhetőleg nem lesznek hasonló mellékhatások, s ami lesz, az is elviselhetőbb lesz. Most jól vagyok, tudok már sétálni is, vezetni is, bár könnyen elfáradok, és nem birom ki a napot, hogy ne helyezném magam kicsit vizszintesbe.. Hajvágás is volt. Elkezdett hullani és hullani és zavart. Most az én hajam a legrövidebb a családban. Sapka féleséget hordok, ha kimegyek az utcára. Aztán majd lehet, hogy hamarosan ennyi se lesz, de most már nem is érdekel annyira. 
Anyu főz, jó kis házi kosztot. Veronika is jó, hogy itt volt, sokat beszélgettünk, meg jöttünk-mentünk, és mivel egy kicsit beszűkült az életterem, ez most nekem nagyon nagy élmény volt, lesz mire emlékeznem. Sokat vagyok szobába zárva. Vagy mert nagyon süt a nap, és nem szabad napra mennem. Vagy mert épp nem érzem jól magam. És az eső még nem is esett.. Áronnak holnap veszik le a gipszét, aztán délután évzáró műsoruk lesz. Csütörtökön pedig az utolsó nap lesz az iskolában, utána vakáció! Hogy milyen vakáció lesz, azt még nem tudom, de azt mondják, a gyerekeknek néha kell a semmittevés, unatkozás is. Azt biztositjuk neki! :-)