Kétszintes vonattal utaztunk Párizsba. Jobbnak gondoltuk, mint beautózni és szerintem jobb is volt. Ahogy beértünk (közvetlenül azután, hogy Máténak nadrágot vettünk, lásd képeket később) a városnéző buszok keresésére indultunk. Kerestünk, találtunk, összehasonlítottunk, választottunk. Mert nem csak egy fajta busz van ám..
Estére értünk oda a gyönyörű bazilikához a nagy-nagy melegben. Addigra már tudtuk, hogy Párizs megér még egy napot.
Aztán jólesett leülni kicsit a bazilika előtti lépcsőkre, megpihenni, s csak nézni, ahogy más dolgozik a pénzéért. Persze megérdemelte!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése